Így alakítanák át a választási rendszert – részletek
Benyújtották a választási rendszer átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot öt ellenzéki párt képviselői.
Benyújtották a választási rendszer átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot öt ellenzéki párt képviselői.
A Közös Ország Mozgalom még a héten, de legkésőbb hétfőn benyújtja a parlamentnek a választási tervüket. A pénteki Magyar Nemzet azt írja, az utolsó simításokat végzik a javaslaton, amivel azt akarják elérni, hogy a 2018-as választásokat már ennek a szabályai szerint rendezzék.
A Közös Ország Mozgalom szervezésében több ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció, az Együtt, a Liberálisok, a Modern Magyarország Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, a Párbeszéd Magyarországért és a civil szféra prominensei követelték volna együtt az igazságtalanságok és az ezekért felelős túlhatalom felszámolását, de menet közben több párt kihátrált a közös demonstrálásból.
Az ellenzék pártjai - mínusz Jobbik - Gulyás Márton noszogatására közösen kitalálták, milyen választási rendszerben tudnák megverni a Fideszt, és ezt nemsokára be is fogják terjeszteni az országgyűlés elé.
A Jobbikot kivéve minden kisebb-nagyobb ellenzéki párt vezetői ott voltak az Alkotmány utcában, hogy egy igazságosabb választási rendszerről beszéljenek.
A választási rendszer első konkrét reformtervét a Momentum tette le az asztalra. A párt elképzeléseit Bánovics Attila elemezte a hvg.hu oldalán is közölt cikkében. A “puding próbája az evés”, írta az Elektor.hu szerzője, és a tesztelés hiányában a korábbi, kétfordulós rendszerhez hasonlította a Momentum felvetéseit. Erre reagál most a párt szakértői csapata, amely állítja: reformjuk arányosabb eredményt hozna a jelenleginél. Alább az ő írásuk olvasható.
A Momentum Mozgalom előállt elképzeléseivel, hogyan nézne ki az ő választási rendszerük. Legyen arányosabb – mondják, de vajon ötletük kiállja-e a szakértői tesztet. Bánovics Attila értékelése egyértelmű: a Momentum rendszere akár a mostaninál is aránytalanabb lehet. Az Elektor.hu cikkét rövidített formában közöljük.
A választási rendszer megváltoztatása igenis szükséges. És lehetséges is. Vélemény.
A Republikon Intézet kerekasztal-beszélgetésén jártunk, ahol az arányos választási rendszerrel kampányoló Gulyás Mártont kóstolgatták liberális politológusok. Sajnos nem tudtuk meg, hogyan győzhetné le a Bayern München a Felcsút FC-t, de legalább kiderült, hogy Gulyás sem.
Az áprilisi tüntetések központi alakjává előlépett Gulyás Márton a "Nem maradunk csendben" demonstráción a választási rendszer megváltoztatását tűzte ki célul. Ahogy múlt szombaton fogalmazott: a cél, hogy a Fidesz ne kapjon 100 méter előnyt a 200 méteres síkfutásban, kullogjon csak vissza a rajtvonalra. A szakértő szerint a kívánatosnak megjelölt változtatással a baloldal levágná egyik lábát.
Valószínűleg nem lesz új választási törvény, és a választási bojkott sem Orbán Viktor megbuktatására való.
Helyből lesöpörte a Nemzeti Választási Bizottság, hogy akár csak foglalkoznia kelljen az utóbbi évek leghangosabb választási botrányával, a kopaszok ügyével – ez derül ki legalábbis a legutóbbi ülés jegyzőkönyvéből. Ami láthatóan most, épp a népszavazási pankráció harmadik hófordulóján már senkit sem érdekel.
Az igazságügyi tárca felületesnek és egyoldalúnak tartja az Amnesty International jelentését, amely több ponton kritizálja a magyar állam működését. Az IM tételesen válaszol a jelentésben szereplő kifogásokra, a veszprémi időközi választással igazolják például, hogy nem lejt a pálya a választási rendszerben.
2019-től még egy ötéves önkormányzati ciklus következik, utána visszatérnek a négyéves választási ciklusra – mondta a Fidesz alelnöke. Onnantól kezdve kétévente, felváltva lesz majd helyhatósági és parlamenti választás. "Arra kényszerítjük magunkat, hogy kétévente forduljunk a választókhoz" – fogalmazott Kósa Lajos.
A Velencei Bizottsághoz és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordult a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, mert szerintük az alkotmányosság elveivel és a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlen a fővárosi önkormányzati képviseleti rendszer átrajzolása, ezért pedig megkérdőjelezhető az őszi önkormányzati választás legitimitása is.
Az országgyűlési választás eredményét támadta meg beadványában az Együtt-PM. Szerintük csakis a kormánypártok által bevezetett új töredékszavazat-számítási szabályoknak köszönheti kétharmadát a Fidesz-KDNP. Panaszukkal az Alkotmánybírósághoz fordulnak, de előtte még szükség volt a választási eljárásban biztosított jogorvoslati lehetőségek kimerítésére. A Kúria érdemi vizsgálat nélkül félrelökte az ellenzéki pártszövetség beadványát.